A milánói Bosco Verticale épületéből növényzet sarjad; „Gangsta kert” Los Angelesben; és egy vándorsólyom, ami a londoni Szent Pál-székesegyház közelében repül.
Sok olvasó észrevette, hogy vadvirágok virágoznak a városi területeken, mivel a városi tanács úgy döntött, hogy hagyja vadon nőni a füvet. Ezek a színes kis foltok kirakat megoldásnak tűnhetnek a hatalmas természetirtással szemben, de világszerte jellemző jelenség, hogy az emberek szívesen fogadják be a vadon élő állatokat a városokba, ahol jelenleg az emberiség több mint fele él. Vessünk egy pillantáts a 10 legizgalmasabb és leginnovatívabb városi biodiverzitási projektre.
1. Függőleges erdők Milánóban
Stefano Boeri építész szerint Milánó központi üzleti negyedében két növényekkel borított felhőkarcoló ugyanolyan mennyiségű növényzetet biztosít, mint 30 000 négyzetméternyi erdő. A Bosco Verticale komplexum két, 80 és 112 méter magas toronyból, 800 fából, 15 000 talajtakaró növényből és 5 000 cserjéből áll, amelyek nagy kádakban ülnek a kiálló erkélyeken. Az ökológusok azon dolgoztak, hogy a növények biztosan a megfelelő környezetben kapjanak helyet, így most 1600 madár- és lepkefajt vonzanak mint élettér Boeri szerint. A tornyokat 2014-ben nyitották meg, és a növényzetet úgy nyírják, hogy ne akadályozza a kilátást a lakók számára. Az építész pedig azóta terveket készített a világ első erdei városának felépítésére a kínai Liuzhouban.
2. Vadhidak Edmontonban
A kanadai Edmontonban létrehozott hidak és aluljárók sorozatának egyike a vadon élő állatok biztonságos mozgásának elősegítésére.
Több mint egy tucat vadhidat és átjárót építettek a kanadai Edmonton városában, hogy fenntartsák az élőhelyek közötti kapcsolatot és csökkentsék az ember és a vadvilág között felmerülő konfliktusokat. Az egyik legnagyobb ilyen egy 30 méteres híd a Nagy-tó közelében, a város északnyugati részén, amelyet jávorszarvas és más patás állatok számára terveztek. A hídon lévő fák átkeléskor menedéket nyújtanak az állatoknak. A kisebb hidak speciális átjárókat tartalmaznak a szalamandrák és a békák számára, hogy elkerüljék az utat, miközben a vizes élőhelyek és az erdő között mozognak. Azóta sok hasonló átjárókat építettek szerte a világon, többek között Los Angelesben is, ahol a a hegyi oroszlánok élőhelyének védelme érdekében a világ legnagyobb hídját építik meg vadon élő állatok számára a 101-es főút 10 sávos hídja fölé.
3. Vuhan, a „szivacsváros”
A mára hírhedt Vuhan várost Kína első „szivacsvárosává” nyilvánították az árvíz elleni védekezés természetalapú megközelítésének köszönhetően . Vízáteresztő járdákat, esőkerteket, mesterséges tavakat és vizes élőhelyeket alakítottak ki városszerte a hagyományos árvízvédelmi létesítmények környezetbarát alternatívájaként. A 390 különálló projektet magában foglaló kezdeményezés azután indult el, hogy 2016-ban több mint egy tucat ember halt meg a vuhani áradások következtében. Feltételezések szerint 600 millió dollárral kevesebbe került az új védelmi vonal kiépítése, mint a város vízelvezető rendszerének korszerűsítése. Vuhant egykor a „száz tó városaként” ismerték, de a lakosság növekedésével ezek legtöbbjét kikövezték. Jelenleg már több mint 30 „szivacsváros” van Kínában.
4. Vadmacskákkal együtt élni Fokvárosban
Egy karakál lesben Fokváros felett.
A karakálok – más néven sivatagi hiúzok – magányos, rejtőzködő lények, amelyeket ritkán látni, de Fokváros számos természetvédelmi területén, valamint birtokokon és szőlőültetvényeken megtalálhatók. Ők az utolsó megmaradt nagyragadozók a Cape-félszigeten. A helyiek úgy gondolták, hogy pusztulásuk elsőleges oka az autók általi gázolások nagy száma, amely a teljes halálozás 70%-át teheti ki. Az Urban Caracal Projecten (Városi Karakál Projekt) dolgozó kutatók a megoldás keresésének részeként befogják, megjelölik és rádiós nyakörvvel látják el az egyedeket, hogy jobban megértsék a macskák mozgásának útvonalait a városban. A kampányolók együttműködtek egy helyi művésszel, akinek műalkotásait kihelyezik a legveszélyesebb pontokon a figyelem felkeltése érdekében. A Caracal útjelző táblák szintén nagy figyelmet kaptak Fokváros környékén, bár nem tudni, hogy ez segített-e csökkenteni a gázolások számát.
5. Állampolgárság a méhek számára San Joséban
Costa Rica fővárosának figyelemre méltó külvárosából Curridabat a városi vadvilág menedékévé változott.
San José állampolgárságot adott a beporzó rovaroknak és az őshonos növényeknek, így úttörő módon menedéket teremtve a vadon élő állatok számára. Curridabat környékét ma „Ciudad Dulce” (Édes város) néven ismerik azt a területet, ahol az őshonos fajok széles körben történő telepítése biztosítja a beporzó rovarok jó életkörülményeit és szaporodását. A zöldterületeket infrastruktúraként kezelik, és a várostervezés részeként fogják fel őket. 2016-ban az Édes Város közüggyé vált, és azóta a hatóságok olyan kezdeményezésekre összpontosítanak, mint pl a talaj egészségének javítása, az őshonos fajok telepítése, a víz jobb kezelése, a gyalogos közlekedés megkönnyítése és az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés.
6. Zsebfarmok Sydneyben
A városi közösségi farm Camperdownban
2016-ban a Sydney központi üzleti negyedétől 5 km-re lévő gyeppályás bowling klubot a Pocket City Farms csoport belvárosi farmmá alakította át. Az 1200 nm-es mezőgazdasági kertben a 16 nm-es komposztáló egység Camperdownban a helyi bioélelmiszerek termesztését és az egészséges táplálkozásra való nevelést szolgál. A farmon méhkaptárak és palánták számára üvegház is található. A karantén időszak alatt az online rendelések száma kéthetente kettőről heti 25-re nőtt. További közösségi farmok Ausztráliában a Sydney City Farm, a Green Connect városi farm Wollongongban és a Popes Produce, egy illawarrai városi farm.
7. Szürke víz Dodomában
Julius Nyerere, a független Tanzánia első elnöke letekint a róla elnevezett térre az ország fővárosában, Dodomában
A szürke víz ivásra alkalmatlan, de viszonylag tiszta víz, amelyet konyhai berendezésekben, például mosógépekben és mosogatókban használtak. Ennek a (gyakran elpazarolt) víznek az újrahasznosítására alakította át a központban fekvő Nyerere teret Dodoma város, ahol a szárazság komoly problémát jelent. A tér korábban egyetlen nagy betonfelület volt, amelyet fákkal és növényekkel teli térré formáltak, hogy menedéket nyújtson az embereknek és élőhelyet a beporzó rovaroknak. De hogyan is lehet zölden tartani egy ilyen területet a forró, száraz vidéken? – a megoldás: szürke vízzel kell öntözni!
8. Virágos rétek Berlinben
A Berlinben talált 300 vadméhfaj több mint fele veszélyeztetett vagy a kihalás szélén áll.
Berlin több mint 50 vadon élő kertet hoz létre 1,5 millió euró (kb fél millárd forint) költséggel a németországi biológiai sokféleség megmentésére irányuló erőfeszítés részeként. Az országban 580 vadméhfaj él, amelyek közül 300 Berlinben található, és ezek több mint fele veszélyeztetett, vagy a kihalás szélén áll. Több mint 100 vadvirágos rétet telepítettek Németország legnagyobb városaiban az elmúlt három évben egy 2019-es bajor „Mentsétek meg a méheket” petíciót követően, amelyet 1,75 millióan írtak alá, így ez a dél-német régió történetének legsikeresebbje ilyen kezdeményezése. A petíciót egy 2017-ben végzett kutatás nyomán hozták létre, amely kimutatta, hogy Németország 1989 óta elvesztette a repülő rovarok biomasszájának 75%-át.
9. Közösségi kertek Los Angelesben
„Gangsta kert” LA-ban
A Los Angeles Community Garden Council (Közösségi Kertek Tanácsa) 42 közösségi kertet kezel, és további 125 számára ad tanácsokat valamint rendez workshopokat - több mint 6000 családot szolgálva ki. A projekt célja, hogy összekapcsolja a különböző hátterű embereket, fenntartható közösségeket hozzon létre, és egészséges, friss élelmiszerek fogyasztására ösztönözze a helyi lakosokat. A hagyományos kertekben az emberek telket bérelnek, hogy élelmet termeljenek maguknak; az oktatási kertekben a tanács megtanítja őket a kertészkedésre és az egészséges táplálkozásra; a városi gazdaságokban pedig az önkéntesek zöldséget termesztenek, hogy eladják a piacon vagy odaadják a rászorulóknak. Ennek a mozgalomnak a kulcsfontosságú vezetője a „gangstakertész”, Ron Finley Los Angeles déli középső részéről, aki sokat utazott, előadott munkájáról, és szerepel a közösségi kertekről szóló 2015-ös dokumentumfilmben, Can You Dig This (Fel tudod ásni)? címmel.
10. Vándorsólymok Londonban
Egy vándorsólyom repül a Szent Pál-székesegyház közelében
Az első vándorsólyom pár 2003-ban próbált meg költeni Londonban. Jelenleg 30 pár van szerte a városban. Ez annak köszönhető, hogy rendelkezésre állnak magas épületek, ahol fészkelhetnek, az élelem (galambok és papagájok), valamint nem kell félniük az emberi üldözéstől. A madarakat törvény védi, a karbantartási munkákat augusztustól januárig a költési időszakon kívül kell végezni. Az egyik első fészkelő hely Londonban a Battersea erőműben volt. Több mint 100 000 fontért az átépítés részeként egy alternatív fészekdobozt hoztak létre számukra egy erre a célra épített torony tetején. A munkálatok végeztével 2022-ben új állandó fészekházat építenek. A madarakat a Tate Modernen, a Parlamenten és a Charing Cross kórház épületén is láthatják. Több fészkükben van webkamera. London ad otthont a világ egyik legsűrűbb vándorsólyom-populációjának.
