Csőstől jön az innováció

A világ népességének alig több, mint fele használ biztonságosan kezelt szanitációs szolgáltatást, azaz a fertőzések terjedését megakadályozó WC-t vagy latrinát[1]. Minden negyedik ember szennyezett ivóvizet iszik, a szennyvíznek pedig mindössze 57 százalékát kezeljük biztonságosan világszerte[2]. A szanitáció az életünk számos területére, az egészségünkre, a pénztárcánkra, a természetes vizeink és a talaj tisztaságára is jelentős hatással van. Sőt, még innovatív is lehet! November 19-én, a WC világnapján ebbe a világba nyerünk betekintést.

Magyarországon szerencsére mindenütt megfelelő az ivóvíz minősége. A szennyvízkezelés kapcsán azonban még nem dőlhetünk hátra: a WHO 2022-es adatai szerint a magyar lakosság mindössze 88 százaléka használ biztonságos szanitációs szolgáltatást.[1] Erre akár legyinthetnénk is, hiszen ami a csatornarendszerbe került, az nem veszélyezteti az egészségünket – vagy mégis?

A covid világjárvány alatt egy hongkongi toronyház-komplexum a koronavírus egyik gócpontjává vált. A 41 emeletes épületben 329 lakó kapta el a betegséget. A WHO vizsgálata során kiderült[2], hogy a szennyvízcsatorna-rendszerek jelentős szerepet játszottak a vírus gyors terjedésében a komplexumon belül.

Legyen mindig gyanús a csatornaszag

David Clayson, a Wavin szennyvízszakértője szerint a vízvezetékek tömítései az ún. „U-kanyarokban” - például a mosdókagylók alatt - könnyen megsérülhetnek, ha nagy terhelésnek vannak kitéve. A ritkán használt, fűtött helységekben is elővigyázatosnak kell lenni, mert a meleg felgyorsíthatja a vízvesztést a vízcsapdából - ahogyan az épületben máshol történő WC-öblítés vagy a rossz szellőzés is - így pedig a kórokozók elszaporodhatnak a csövekben.

A Wavin szakértője szerint egy valamire mindenképpen érdemes vigyázni: „Ha szennyvízszagot érzünk, akkor valami biztosan nincs rendben, és a hibát javítani kell. Megoldás lehet például az U-kanyarok helyett úgynevezett vízmentes szennyvízszelepek beszerelése. Ez az egyszerű és költséghatékony fejlesztésünk már néhány országban elérhető és jelentős előrelépést jelenthet a betegségek megelőzésében.”

Még a szanitáció is lehet innovatív

Talán nem meglepő, hogy néhány további innováció segítségével még a csatornázás is hatékonyabbá, lakókörnyezetünk pedig ezáltal egészségesebbé és környezetbarátabbá válhat.

A Wavin szakértői szerint az alábbi megoldásokban érdemes gondolkodni:

Gyűjtsük és hasznosítsuk a szürkevizet! Az enyhén szennyezett, például zuhanyzásból, kézmosásból vagy mosogatásból származó víz többféleképpen hasznosítható, például WC-öblítésre, vagy takarításra, autómosásra. Vizet akár a tetőről is gyűjthetünk, például a Wavin innovációja, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító ún. kék-zöld tetők segítségével.
Ne halogassuk a sérült csövek cseréjét! A sérült ivóvízcső komoly veszélyt jelent, de a károsodott szennyvízcsövek is jelentősen szennyezik a természetes vizeket és a talajt. A földmunka jelentős részét megspórolhatjuk, ha a régi csőbe speciális technológiával új, erre a célra kifejlesztett csöveket helyezünk el. Eger belvárosában például néhány óra alatt telepítették a Wavin megoldását. (video)

„Halkítsuk le” a csőrendszert! Az épületekben tapasztalható, zavaró zajok között sokak számára dobogós helyen szerepel a csatornarendszer – ám már ebből is létezik „hangtompított változat”. A zajcsökkentett lefolyórendszerek nem csak lakóparkokban, hanem szállodákban, iskolákban és kórházakban is minimálisra tompítják a zavaró hangokat.

[1] Sanitation

[2] Home | SDG 6 Data

[1] Country (or area) | SDG 6 Data

[2] amoy_e.pdf