Klasszikus értelemben a nap-, víz-, szél- és geotermikus energia adják a megújuló energiaforrásokat, de ne feledkezzünk el arról, hogy ezek igen különböző mértékben állnak rendelkezésre az egyes országokban. A szélenergia Magyarországon csak nagyon korlátozott mértékben kiaknázható, a vízenergia még talán annál is kevésbé, nem úgy, mint például Hollandiában, illetve Norvégiában ugyanezek. A geotermikus energia legkönnyebben Izlandon hozzáférhető talán, de kellő befektetéssel nálunk is bevonható részben az energiaellátásba.
Napenergia termelésben már jóval kedvezőbb a helyzet Magyarországon, ezért ezzel a leginkább érdemes számolni a fenti kritérium teljesítésekor. A napenergiát több módon is hasznosíthatjuk: egyrészt PV elemek telepítésével közvetlen elektromos áram termelésre, másrészt a levegő felmelegedése által levegő-víz hőszivattyúk segítségével fűtési és HMV készítési funkciókra. A hűtési üzemnél a külső levegőnek adjuk át a lakás hőjét.
A geotermikus energia kiaknázására magyar viszonylatban a szondás, illetve kollektoros megoldással lehet számolni: akár a talaj, vagy a talajvíz által tárolt energia fordítható fűtés-hűtés céljára ilyen kialakítású hőszivattyú segítségével.
A megújuló energiaforrások hagyományos szabályzórendszerekkel is komoly energiamegtakarítást tesznek lehetővé. Az okos rendszerek annyiban tudják ezt fokozni, hogy a távoli vezérlés adta lehetőségek tovább racionalizálhatják a működtetést: pl szabadságról való hazatérés esetén a felfűtés optimális időzítésével, illetve a rendszerek rugalmas leállításának opciójával (pl figyelmetlenségek korrigálása). Emellett ne felejtkezzünk el arról sem, hogy az okos rendszerek összehangolják különböző funkciók működését (pl hűtés és árnyékolás), ami szintén a leggazdaságosabb üzemeltetés elérését célozza.