A levegő minősége mindig is nagyon fontos volt, főleg azóta, hogy az emberek többsége városokban zsúfolódik össze. Napjainkban azonban eddig elsősorban a kültéri levegő minőségére figyeltünk oda. Tavaly a pandémia miatti nagy lezárások alatt a városok levegője érezhetően jobb lett, még olyan városokban is mint Los Angeles vagy Velence. Akik eddig azért hordtak maszkot, hogy a tüdejüket védjék, most egy halálos virus miatt védekeztek így.
Mivel a koronavírus a levegőben terjed, a beltéri levegő sokkal veszélyesebbé vált mint a kültéri. Nem mindenki értette ennek az új nézőpontnak a fontosságát és nem is mindig helyesen kommunikálták a kormányzatok, de arra rávilágított a helyzet, hogy mennyire felületesen kezeltük korábban is a beltéri levegő minőségét a mindennapokban.
Az emberek a munkahelyi és otthoni környezetben való fokozott kényelem iránti igénye megnőtt, hiszen itt töltik idejük nagy részét. A levegőminőség, hőkomfort és energiahatékonyság mind a beltéri helyiségek klimatizálására rendelkezésre álló eszközök segítségével optimalizálható az emberi egészség szempontjából, és ezek a megoldások épp úgy műanyag csővezetékek köré épülnek, mint a más szempontból oly fontos esővízkezelés vagy gázellátás, előnyeik pedig kiugróak mind akár az egyén, akár a közösség oldaláról nézve. Óriási lehetőséget rejtenek magukban a városok lakói és tervezői számára egyaránt.
Beltéri helyiségeink levegőminősége
A beltéri levegő minőségét leginkább az atkák és penészgombák elszaporodása ronthatja le. Klimatizálással ezek jelenlétére lehetünk hatással: az alacsonyabb páratartalom például gátolja a penészgombák megtelepedését. A padlófűtés csökkenti a páratartalmat, egyúttal megemeli a kárpitok és matracok hőmérsékletét, így a penészgombák mellett az atkák előfordulását is akár 90%-kal csökkentheti! Ezáltal pedig a padlófűtés hozzájárul ahhoz, hogy ne alakuljanak ki légzőszervi megbetegedések, allergiák, asztma és immunbetegségek.
Ehhez még hozzájön az a tény, hogy a hagyományos radiátoros fűtéssel szemben a padlófűtés jóval alacsonyabb hőmérsékleten működik, ami bizonyos ártalmas levegőrészecskéket kevésbé tesz irritálóvá az emberi szervezet számára.
Hőkomfort és jó közérzet
A jó beltéri közérzethez jó hőérzetre, megfelelő zajszintre és a levegő megfelelő vegyi összetételésre van szükség. A jó hőérzet függ a személyes adottságoktól, a ruházattól, a levegőáramlástól és a levegő relatív nedvességétől. A beltéri levegőt klimatizáló rendszerek ezeket a tényezőket jóval hatékonyabban szabályozzák, mint a radiátoros fűtés, emellet pedig a sugarzó hatásuk is sokkal magasabb, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb és állandó hőmérsékleten adják ugyanazt a kellemes hőérzetet. Tények támasztják alá, hogy ilyen megoldások mellett 14%-kal is javul az emberek érzékelt közérzete, érzékelt motivációjuk 16%-kal, produktivitásuk pedig 10%-kal nő. A gyerekek teljesítménye 8%-kal javult, iskolai hiányzásuk pedig 2,5%-kal csökkent.
De talán a legfontosabb pozitívum, hogy ezek a megoldások nagyban csökkentik a CO2 szintet a levegőben, ami nagy mennyiségben fáradékonysághoz és idegrendszeri károsodáshoz vezethet. A CO2 szint csökkentését a gépi szellőztetés biztosítja.
Energiahatékonyság és károsanyag kibocsátás
Mivel a felületfűtés alacsonyabb hőmérsékleten működik mint a radiátoros, bizonyított tény, hogy energiafelhasználás szempontjából jóval hatékonyabb. Egy tanulmány során két egyforma épület energia felvételét vizsgálták, amelyek egyikében hagyományos fűtési rendszer, míg a másikban felületfűtési rendszer működött. Egy éves időtartam alatt a hagyományos megoldás 440 000 kWh, míg a felületfűtés 269 000 kWh energiafelhasználást mutatott. Ez lefordítva négyzetméterre, 34%-os különbséget mutatott a felületfűtés (és -hűtés) javára. És az energiafelhasználás pénzbeli megtakarítása mellett természetesen nagyon fontos kiemelni, hogy a felületfűtés-hűtés megoldások mennyivel fenntarthatóbbak a hagyományosnál.
Utolsó sorban pedig ne felejtsük el, a radiátorok illetve klímaberendezések mekkora helyet foglalnak el a beltérből, mennyire megnehezítik azok berendezését. A felületfűtés-hűtés rendszerek észrevétlenek, ilyen szempontból is sok könnyebbséget biztosítva a felhasználónak.
Összegezve a fentieket tehát elmondható, hogy a beltéri helyiségek klimatizálására kialakított komplex megoldások költséget és helyet takarítanak meg amellett, hogy növelik a komfortérzetet és optimalizálják a jó közérzetet. A pandémia perspektívájából pedig egyre fontosabbá válik a beltéri levegő egészségre gyakorolt hatása is.
(A cikk Danny Schlein szövege nyomán készült, az eredeti cikk itt érhető el.)