Idén ősztől első generációs energiaközösségekkel spórolhatunk
Idén ősztől a társasházak Magyarországon hivatalosan is létrehozhatnak energiaközösségeket, amelyek a közös napelemes termelést és energiaosztást teszik lehetővé, így a lakók saját fogyasztásukra optimalizálhatják villamosenergia-használatukat. Az épületgépész szerint az út az olyan komplex megoldások felé vezet, melyek magukba foglalják a hőszivattyús felületfűtést-hűtést, a hővisszanyerős gépi szellőztetést és az esővízhasznosítást is, hiszen az ilyen komplex rendszerekkel jelentősen lehetne csökkenteni a társasházi költségeket – a kedvező környezeti hatásról, illetve a megnövekedett ingatlanértékről nem is beszélve. A klímakutató szerint a jelenlegi éghajlati helyzet mellett ezek nem luxusmegoldások, hanem egyszerűen az élhetőséget garantálják.
Egy hullámhosszon
Az Európai Unióban körülbelül 9 ezer energiaközösség működik, amelyek keretében több mint 1,5 millióan termelik közösen, osztják meg, illetve használják a megújuló energiát, ami jelentős szerepet játszik az energiafüggetlenség növelésében és a rezsiköltségek csökkentésében.[1] Az energiaközösségek jellemzően társasházi környezetben, lakóparkokban működnek. Ugyan az idén szeptember óta érvényes magyar jogszabályok csak a villamosenergiára vonatkoznak[2], az energiaközösségek második generációja – például Ausztriában, Hollandiában, Németországban, illetve Dániában – már komplex energia- és vízgazdálkodási rendszert is magában foglal. De miért is van erre szükség?
Változik a klíma – hogyan követi ezt a lakókörnyezetünk?
Az utóbbi években mintha az időjárás is felgyorsult volna, az extrém meleget hirtelen váltja a szélsőséges esőzés, és mire észbe kapunk, már jön is a következő fronthatás. A klímakutató szerint mindez nem véletlen. „Ha a sarkvidék jobban melegszik, mint a szubtrópusi régiók, akkor az éghajlatunk egyre instabilabb lesz, növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, a hideg-meleg beáramlások akár hetente váltják egymást” – magyarázza Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast reziliens városokkal foglalkozó epizódjában. „A hirtelen lezúduló csapadék a szélsőség része, miközben a nyaraink egyre szárazabbá, a teleink pedig egyre változékonyabbá és csapadékosabbá válnak.” Az extrém időjárás már a lakókörnyezeti tervezésnél is érezteti a hatását, a Wavin tervezőmérnökeinek többek közt a csapadékszállítási modelleket is át kellett gondolniuk ahhoz, hogy hatékonyan tudják kezelni a jelenséget.
Hogyan lesz ebből hatékony rendszer?
A társasházak esetében az energiahatékonyság akkor maximalizálható, ha nem csak napelemekben, hanem központi hőszivattyúban és szellőztetőrendszerben is gondolkodunk, és kiaknázzuk a zöld, illetve kék infrastruktúrában rejlő lehetőségeket is, azaz átgondoltan telepítünk növényeket, és a tetővízelvezetés valamint központi esővíztározó kialakításával biztosítjuk az öntözéshez szükséges vizet. „Társasházak, és akár parkok esetében már a lakókörnyezeti tervezésnél szoktak kérni segítséget tőlünk. Kiszámoljunk, hogy mennyi csapadékvíz szükséges és ezt hogyan tudjuk biztosítani: visszatartani, illetve eljuttatni a célterületre” – magyarázza Bakos Gábor, a Wavin tervezőmérnöke a WavinVodcastban.
Mindez jelentős megtakarítást eredményez, hiszen hőszivattyúval körülbelül 30 százalék energia-megtakarítás realizálható[3], a megfelelően beállított ventilációs rendszer körülbelül 8 százalékkal csökkentheti az épület összes energiafelhasználását[4], az esővízgyűjtó rendszerek pedig a víz- és vízműenergia-felhasználást csökkentik – akár 18 százalékkal[5]. A megtakarítás mellett így a közös költség is tervezhetőbbé válik, és központi rendszer esetében a sok egyedi kazán, vízmelegítő, szellőző karbantartására sincs szükség. Az automatizált, távfelügyelt rendszerek esetében ráadásul a kevesebb emberi beavatkozás miatt kisebb a hibakockázat is.
A klímakutató szerint a legfontosabb az lenne, hogy az épületeket minél kompaktabban helyezzük el a rendelkezésre álló területen, és ezek mellett minél nagyobb nyílt tereket alakítsunk ki a növényzet, illetve a párologtató felület számára. Bár Magyarországon is találunk erre példákat, egészen más dimenziókat figyelhetünk meg például Kínában, ahol épülettömbben gondolkodnak: egy lakóparkban 7-8 felhőkarcoló kap helyet, amelyet integrált parktervezés eredményeként egy öntözőrendszerrel és szikkasztórendszerrel ellátott fás-bokros terület ölel körül. „Most már olyan éghajlati viszonyok vannak itthon is, hogy ezeket a megoldásokat nem lehet elkerülni, ez nem luxus, hanem az élhetőséget garantálja a városainkban” – húzta alá Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast legújabb epizódjában.
[2] A társasházi energiaközösségek létrehozásának lehetőségét a 2007. évi LXXXVI. törvény (villamos energia törvény, VET) módosítása biztosítja. A módosított 66/B. § értelmében 2025. szeptember 1-jétől társasházak és lakásszövetkezetek is létrehozhatnak energiaközösségeket, amennyiben legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosai írásbeli megállapodást kötnek. PV Napenergia
A klímaváltozásnak ellenálló, reziliens városokról bővebben a WavinVodcast-ban beszélgetnek a szakértők.
