Az esővíz megtartása és szikkasztása lehet az új trend
A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki a Sonda Ipsos és a Wavin friss kutatásából. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.
Itt az esővíz az úr
Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges[1] esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja.[2] Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának[3] tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.
De hogyan is lehet gyűjteni az értékes esővizet? Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével, vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz föld alatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek[4], melyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.
Az esővíz megtartás jelentőségét már a szakemberek felismerték, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására. „Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá a település élhetőbbé tételéhez” – tette hozzá a szakember.
A városok „kizöldülését” számos innováció is segítheti, ilyen például a Wavin betonfelületek alá telepíthető gyökértározója, a „TreeTank”, amely kellő mennyiségű vízzel látja el a fákat, és egyben ellenáll a forgalmi terhelésnek is.
A felmérés alapján itthon még kevéssé ismertek, de a jövő megoldásai lehetnek a víz természetes körforgását utánzó kék-zöld tetők is. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.
Vissza a természetbe!
A Wavin azt is tudni szerette volna, hogy a magyar városlakók szerint mitől válnának élhetőbbé, fenntarthatóbbá a települések. 75 százalékkal toronymagasan végzett a további zöldfelületek létesítése opció, e mellett minden második válaszadó az esővíz tározására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.
De valóban olyan „szürke” nálunk a helyzet? Budapesten például átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága például sokkal több közparkkal büszkélkedhet.[5] Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.[6]
Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk
Dr. Páldy Anna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát. „A szervezetünk ideális D vitamin ellátása szempontjából is fontos, hogy naponta 10-15 percet töltsünk napos, vagy félárnyékos környezetben, a legjobb, ha parkokban tudjuk ezt megtenni 11-15 óra között. A D vitamin termelés szempontjából további, napfény védelem nélküli tűző napon való tartózkodás nem javasolt, ellenben árnyékban, vagy a kora reggeli, délelőtti vagy késő délutáni órákban hosszabb időt is eltölthetünk a szabad levegőn zöld környezetben” – emelte ki a szakértő. Egy kutatás szerint[7] jelentősen többen értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok közül, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben mint azok, akik nem érintkeztek a természettel. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.
Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése[8]. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály[9] , mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen annak ökológiai teljesítőképességét jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.
[1] Legalább 30 milliméternyi.
[2] Extrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében | Másfélfok (masfelfok.hu)
[3] A Sonda Ipsos 2024. márciusában, a Wavin Hungary Kft. megbízásából, 1050 fős mintán készített országos, városlakók bevonásával készült kutatása alapján.
[4] AquaCell Lite tároló és szikkasztó rendszerek | Wavin
[5] 12_BKÁÉ-2020_I-2-Zöldfelületek.pdf (budapest.hu)
[6] A világ egyik első közparkja (kultura.hu)
[7] White, M.P., Alcock, I., Grellier, J. et al. Spending at least 120 minutes a week in nature is associated with good health and wellbeing. Sci Rep 9, 7730 (2019). https://doi.org/10.1038/s41598-019-44097-3
[8] Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia – 5. előrehaladási jelentés (2021-2022) (nfft.hu)
[9] Zöldgyűrűk jöhetnek létre a magyarországi települések körül - Greendex
