A városok számára az esővíz már régóta az első számú közellenség. Az urbanizáció és az egyre összetettebb infrastruktúra, a növekvő forgalom nagy kihívást jelentett a városok számára, amikor az esővízről volt szó: hogyan szabadulhatunk meg tőle a lehető leggyorsabban? Az emelkedő hőmérséklet még nagyobb sürgősséget ad ehhez a problémához: fokozza a kényelmetlen életkörülményeket azokban a városokban, ahol élünk. A szélsőséges időjárási események gyors egymásutánban követik egymást, súlyosabb záporokkal, néha még áradásokkal is, amelyek következtében hosszú meleg és száraz időszakok vannak a kettő között. A városok minden eddiginél jobban küzdenek a rendkívüli mennyiségű esővízzel.
Az (eső)vízgazdálkodás szakértőjeként büszkék vagyunk arra, hogy intelligens kiutakat adunk ezekre a kihívásokra, és gyakran adunk úgy megoldást, hogy azok más problémákhoz is kapcsolódnak. Javaslatokat teszünk az esővíz kérdések feloldására, miközben egyidejűleg segítünk létrehozni több hűs helyet, valamint oxigént, egyidejűleg karaktert adva a szürke városoknak. Érdekes kihívás, hogy segítenünk kell megváltoztatni a városok jelenlegi felfogását az esővíz kérdés kezelésével kapcsolatban, ha valóban időtálló városokat akarunk építeni. Ahelyett, hogy az esővizet veszélyesnek tekintenénk, , meg kell vizsgálnunk az előnyeit. Egyszerűen fogalmazva, a jobb kék (esővíz) menedzsment vezet jobb zöld menedzsmenthez, ami segít fenntartani a hűvösebb és élhetőbb városi környezetet. A Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett "Circulair Water Cities" jelentése nagyszerű olvasmány arról, hogy a városok hogyan optimalizálhatják a víz és a szennyvízforrások újrafelhasználását.
A víz mint lehetőség
Az egyik legfontosabb oka annak, hogy a városok nem képesek kezelni a nagy mennyiségű esővizet, az, hogy még nem erre tervezték őket. Utcáink és útjaink nem mind képesek és nem is felszereltek a jelenlegi csapadék elnyelésére. Ami megmagyarázza, hogy a városok alapfelfogása az, hogy megszabadulnak a víztől. Ez a felfogás azonban egyre inkább eltolódik afelé az elképzelés felé, hogy a vizet a városok hűtésére is fel lehet használni. Vagy a felszíni vizekbe, például tavakba való visszahozatal révén, vagy a fákhoz való visszajuttatással is. Mert mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a fák nagyban hozzájárulhatnak egy város lehűléséhez? A Wavinnál a vizet lehetőségnek tekintjük, értékes forrásnak, nem pedig fenyegetésnek a városi területekre. Ezért tettük fel magunknak a kérdést: hogyan használhatjuk fel a nagy mennyiségű esővizet úgy, hogy városi környezetben össze tudjuk kapcsolni a fákkal? Egy úgynevezett zárt hurkot képzelünk el, ahol a víz és a város pozitívan erősítő egyensúlyát természetesen legjobb barátunk, a fák segítségével küldjük el.
A fák létfontosságúak
A fák létfontosságú szerepet játszanak az életünkben. Oxigént biztosítanak nekünk, tárolják a CO2-t, árnyékot adnak, és boldoggá tesznek minket. Fákra van szükségünk, nemcsak az erdős területeken, a vidéki területeken vagy az udvarban, hanem azokon a helyeken is, ahol egyre több ember van összezárva: a városokban. És ez azért van, mert a fák természetes problémamegoldók. Azáltal, hogy oxigént, valamint árnyékot adnak, megkönnyítik leküzdeni a hőterhelést. A nagyobb és egészségesebb fák természetes légkondicionáló egységként való működésükkel segíthetnek a városok jövőbeni élhetővé tételében. Egy teljesen kifejlett fa évente körülbelül 150 kilogramm szén-dioxidot képes felvenni. Ha belegondolunk, és ha Londont vesszük példaként, ez azt jelenti, hogy a fák félmillió tonna széndioxidot el tudnak nyelni -- ez 30 millió font, ha ugyanannyi szén-dioxid-tárolásért fizetni kellene.
Helyhiány
Tehát a megoldás az éghajlatváltozás és a hőterhelés elleni küzdelemben egyszerűnek tűnik: fákat kell ültetni a városokban. Mindenképpen meg kellene tennünk, de a szűk keresztmetszet: a tér. Az erdőkben és zöld területeken meglévő szabad tér hiányában a fák városi környezetben küzdenek. Különösen a forgalmas városközpontokban. A fáknak helyet kell teremteni, a föld alatt. De a meglévő infrastruktúra és annak szükségessége, hogy folyamatosan új otthonokat építsünk a növekvő népesség számára, nem teszi lehetővé számukra.
A Wavinnál erre találtunk megoldást gyökértározók (TreeTank) kifejlesztésével. Moduláris egységekből álló rendszer, amely egy üres tér köré van telepítve, ahol a fa elhelyezhető. A fa ültetése után rögzül, az öntözéshez és a szellőzéshez pedig csővezetéket csatlakoztatnak hozzá. A TreeTank rendszer lehetővé teszi, hogy a gyökerek vízhez, levegőhöz és tápanyagokhoz férjenek hozzá. Emiatt a gyökerek megkapják a szükséges helyet, hogy növekedjenek és elágazzanak. Ugyanakkor a rendszer megfékezi a gyökerek károkozását, a talajszinten, mint például a járdák és a csővezetékek esetében. Ebben a rövid videóban aTreeTanks működése nagyon jól be van mutatva.
Időtálló városok
Szerencsére azt látjuk, hogy a tájépítészek és a városi hatóságok is egyre inkább a zöld városok felé hajlanak. Egyre több várostervező ismeri fel a fenntartható fejlődésbe való befektetés fontosságát. Az ENSZ is arra szólít fel, hogy több fát ültessenek a városokban, ezzel a városi hatóságokat a felszíni víz szabályozásában, a légkondicionálási igények csökkentésében és a városokat érintő további intézkedésekben kívánják mozgósítani. Skandináviában és különösen a dán városokban is javában zajlanak ezek az erőfeszítések. A lombkorona aránya a városi környezetben fontos pillére ezeknek. 2030-ra London célja, hogy 10%-kal nagyobb legyen a zöldterület, hasonlóképpen Brüsszel célja 17%-os növekedés. A francia kormány olyan jogszabályt fogadott el, amely előírja, hogy a városokban a lombkorona egy bizonyos százaléknál magasabb legyen,és az ország fővárosának polgármestere kiemelt prioritássá tette városi fák ültetését Párizsban.
Ha időtálló városokat akarunk építeni, elkerülhetetlen a zöldebb környezet felé való elmozdulás. Ezért örömmel látjuk, hogy az irány megfordul, és egyre több város nyitott a változásra. A Wavin elkötelezett a városi zöld mozgalom mellett, és európa-szerte együttműködik a városokkal, hogy fákat ültessünk. Mint például Hasselt városában, Belgiumban. A TreeTank megoldás lehetővé tette az önkormányzat számára, hogy 86 nagy fát ültessen a Quartier Bleu kerületben: ehhez 2500 köbméternyi gyökértározó került telepítésre. A kísérleti projekt 2019-ben pedig további 11 projektet hozott Európában (Németország, Hollandia, Dánia és Írország).
Társadalmi érték
Az esővíz, energiacsökkentés és éghajlat-szabályozás kezelése mellett van egy talán meglehetősen meglepő mellékszál is, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a fákról van szó. Wim VandeCauter, a Wavin üzletfejlesztési vezetője megfogalmazásában: "A fák miatt a lakásárak 5-18% között emelkednek. Ez pénzügyi szempontból is jelzi a fa társadalmi megbecsültségét. A fa egy referenciapont, egy társadalmi találkozóhely. A fák légszűrők, árnyékot biztosítanak, és nem utolsó sorban: az emberek szeretnek nagy fákkal körülvett házakban élni."
Egyszerűen fogalmazva: az emberek szeretik a fákat. Szóval adjunk nekik egy kis szeretetet vissza. Befektetés a zöldebb környezetbe szebb otthont ad egy időtálló városban.
